Sajtóhírek szerint a nyilvánosságra került dokumentumok még csak nem is egy léggömbről szólnak.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek, februárban nagyot robbant a hír, hogy kínai kémléggömböt találtak Amerika felett. A Pentagon akkori bejelentése szerint az USA légvédelme észlelte az eszközt az Egyesült Államok légterében. Noha a Kínából indított és időjárási megfigyelő ballonnak mondott szerkezet egy régóta ismert jelenség, és az eszköz az úgynevezett sarki jetstream segítségével jutott el körülbelül 18 ezer méter magasságban a Csendes-óceán északi részein és Kanadán keresztül az Egyesül Államokba,
Majd meglepő mozgékonyságot felmutató eszköz később továbbhaladt, az északi Montanából a keleti parton fekvő Dél-Karolina partvidékéhez jutott, aztán a tenger felett az amerikai légierő lelőtte.
A léggömb lelövéséről számos videó is napvilágot látott:
Megírtuk azt is, hogy Kína reakciója az esetre az volt, hogy a maga részéről inkább békülne a léggömbügyben.
Vang Ven-pin leszögezte, hogy a léggömb civil légi eszköz volt, amerikai légtérbe jutása pedig váratlan és elszigetelt eset. Erről itt írtunk bővebben.
A legfrissebb sajtóhírek szerint azonban nemcsak Kína sumákolhatott az ügyben, hanem maga az Egyesült Államok is. A nemrég kiszivárgott dokumentumok és a Washington Post szerint
Mint a Washington post tájékoztat: az egyik léggömb egy amerikai repülőgéphordozó felett repült át a csendes-óceáni térségben, míg egy másik, kifinomult megfigyelési technológiával felszerelt léggömb megkerülte a Földet.
Ennek Somkuti Bálint szerint két oka lehet.
Az egyik, hogy nagyon lassan haladt – márpedig a modern radarrendszerekbe be van építve egy szűrő, amely kis sebességű, 80-100 km/h-nál lassabban mozgó tárgyakat nem tünteti fel a képernyőjén, mert azok lehetnek elszabadult léggömbök, egy madárraj és így tovább. A másik ok pedig az, hogy ezek az eszközök nagyon magasan repülnek, 30 kilométeres magasságban, így nem jelentenek fenyegetést, ezért nem is követik őket.
Ráadásul van egy joghézag a nemzetközi jogrendben – hívta fel a figyelmet a szakértő –: az űrre vonatkoznak az űrhasználatra vonatkozó nemzetközi megállapodások, de a nemzetközi jog nem szabályozza, hogy milyen magasságtól számít szuverén légtérnek a légkör. Ezt használják ki a kémkedési célú szerkezetek – a légteret 9-10 kilométer magasságig figyelik, ezen felül 10-12 kilométer között repülnek a polgári légi járatok, afölött a katonai repülőképek, a 15 kilométer fölötti magasságban pedig nem nagyon szokott semmi repülni.
A kínai szerkezet 18 ezer méter magasságban Alaszka, majd Kanada fölött haladt el, és az amerikai Montana állam fölött észlelték először, már szabad szemmel – a kémléggömb napokig kerenghetett a montanai légibázis fölött, ahol az amerikai interkontinentális ballisztikus rakéták jelentős részét itt tárolják.
Ha a léggömb szolgálati magasságában maradt volna, nem vették volna észre lentről. Emiatt Somkuti Bálint bizonságpolitikai szakértő lapunknak úgy értékelt:
ez egy üzenet volt a kínaiak részéről, hogy „Hello, képesek vagyunk itt tartózkodni”.
Noha az továbbra sem teljesen bizonyított, hogy valóban katonai célú kínai léggömb volt (az adott állam felségjelzése és az azonosító szám ismeretében lehetne erre egyértelmű igennel válaszolni, a jelekből ítélve vélhetően az volt).
A szakértővel készült beszélgetésünket a témában itt tekintheti meg:
Nyitókép: A kérdéses léggömbről készült felvétel. Fotó: Chase Doak / AFP
A törökök és a kurdok kapcsolatát is alapvetően befolyásolhatja az új amerikai külpolitika: Trump leveszi a kezét Amerika szövetségeseiről. De egyáltalán egyben marad Szíria? Szakértőt kérdeztünk!
Sok vállalat a háború kitörése után is maradt Moszkvában, az ország legnagyobb külföldi adózói mind USA-érdekeltségek.
Fel vannak készülve, hogy a fegyverek eladása hosszútávon a globális biztonságra is hatással lesz.
A NATO-főtitkár szerint mivel a háború globális konfliktussá vált, az európai szövetségeseknek nagyobb szerepet kell vállalniuk.
Az USA hivatalosan kijelentette, hogy nem támogatja „Tajvan függetlenségét", és hogy békés megoldást sürget a Tajvani-szoros mindkét oldala által elfogadott módon.
A Google és a Meta a tényellenőrzési kódex ellenére nem hajlandó alkalmazni az uniós előírásokat.
Fontos könyv jelent meg egy határon túli magyar közösség kiirtásának történetéről.
